Richonor FD-WH01A WiFi biztonsági kamera térereje

Elnézést a késői válaszért, de az elmúlt két napban volt néhány nagyobb kameralétszámú projektünk s ez minden időnket elvette. Még egyszer elnézést a késedelmekért.

Kezdjük az elején. A WiFi nem nagyon szereti a falakat annak ellenére, hogy a felhasználók rendszerint ezt az igényt szeretnék megvalósítani vele. A stabil kapcsolat érdekében lehetőleg minden tereptárgyat érdemes kiiktatni a WiFi jeltovábbítás útvonalán, de még ekkor is érhetik az embert megleptetések (pl. valamelyik szomszéd is wireless hálózat építésébe kezd).

A szabadon használható 2,4–2,483 GHz-es frekvencia tartomány manapság is zsúfolt, de a jövőben előre láthatólag még zsúfoltabb lesz. Rengeteg eszköz használja ezt a tartományt a WiFi eszközöktől a bluetooth-on keresztül akár a fotocellás ajtókig, de előfordulhat, hogy a kb. 2,5Ghz-es tartomány körül működő mikrohullámú sütőnk fog interferálni a vezetéknélküli eszközeinkkel. Nagy a zajszennyezés és fel kell készülni arra, hogy még nagyobb lesz. Ezen okból eredően minden lehetséges veszélyforrást ki kell iktatni a képletből, amelyek közül pontosan a tereptárgyak jelentik a legnagyobb akadályt.

Célszerű lenne az összeköttetést egy saját wlan hálózat kialakításával megoldani...

Induljunk ki onnan, hogy nézni szeretné a kamera képét egy kb. 150 méter távolságban elhelyezett számítógépről. Ehhez mindenekelőtt szüksége van egy wireless hálózatra a két épület között. Ha van rálátás az egyik épület tetejéről a másik épület tetejénem ez nagy ügy. Azon épület tetejére, ahol a megfigyelést végző számítógép el lesz helyezve, fel kell telepíteni egy AP módban működő (korábbi blogban látható) kültéri access pointot, majd a kamera épületének tetejére egy ugyancsak ilyen access pointot, ami már KLIENS módban működik.

Az AP módban működő access point egy tipikusan központi elemként működő "adóvevő" állomás, szigorúan nem szakmai szavakkal körülírva, de itt most az érthetőség a lényeg. A KLIENS módban működő access point pedig egy tipikusan kliens oldali "vevő" állomás, amely leginkább egy WiFi-s hálókártyára hasonlít. Képes felcsatlakozni az AP módban üzemelő routerre vagy access pointra és képes onnan jeleket fogadni és felé jeleket küldeni.

Ha a két végpont a helyére került és van közöttük élő összeköttetés nem kell mást tennünk, mint a két végpontból egy-egy helyi hálózatot létrehoznunk, pontosabban tovább építenünk, mert a két végpont végén lévő egy-egy hálózat valójában egyetlen nagy hálózatként fog viselkedni, az eszközök látni fogják benne egymást. Hogy miként lesz a két végpontból hálózat, már tényleg egyszerű történet.

Az AP módban működő access pointot legcélszerű egyetlen UTP kábellel összekötni a házban lévő internetet biztosító routerrel. A KLIENS módban működő access pointnál hasonló a helyzet. Legegyszerűbb, ha egyenesen a kameráig levezetünk tőle egy UTP kábelt, de feltehetünk a KLIENS mellé a tető alá egy új routert is. Rövid kábelle összekötjük az access pointot a routerrel (pl. a LAN 1 porton keresztül). Jól gondolja, hogy ezzel létrehozott egy saját WiFi hálózat a kamera környezetében, ahova már a Richonor FD-WH01A vagy a Richonor FD-YT01A IP kamera is felcsatlakoztatható Wireless adapterüknek köszönhetően.

Lehetne még bonyolítani, de a lényege ennyi. A két kültéri access point ára nem több 40-45.000 forintnál, egy routert pedig már 6.000 forintért is be lehet szerezni. A többi költség a kábelekből és a munkából tevődik ki, ami az access pointok árának töredékét jelenti csak, feltéve, hogy a "csináld magad" módszerrel vágunk neki.

Ha felmerülne még kérdés, szívesen segítünk természetesen.