A WiFi hatótávolsága

A minap sikerült belefutni egy érdekes, WiFi hatótávolság problémába. Az a legrosszabb, amikor a felhasználó elkövet egy égbekiáltó hibát, amely használatakor még némi szerencse is párosul hozzá és később ezt várja el alapként. Sőt, feltételezi, hogy kibújva a felelősség alól csak szeretnénk kimagyarázni magunkat a szakember számára nyilvánvaló hülyeség alól. Jöjjön akkor a példa.

Az ügyfélnek van egy TP-Link routere, amelyik beltérben van elhelyzeve. Mivel a TP-Link gyári kb. 5dbi nyereségű körsugárzó antennáival az ügyfél bevallása szerint is csak kb. 50-60 méter a maximum áthidalható távolság (fontos momentum), azaz nem képes nagy távolságot konkrétan több száz métert áthidalni. A hatótáv kiszélesítése érdekében a routerre lett kötve egy vélhetően Access Point-nak minősülő irányított antennával egybeépített eszköz. Azért csak vélhetően, mert ma már nem illik tudni, hogy mit is használunk, helyette inkább felelősöket keresünk. Ennek az ügyfél felé "jelerősítőnek" nevezett eszköznek, valójában Access point-nak a feladata a kb. 200-300 méteres távolságban tőle elhelyezett kamerának a kiszolgálása. Az ügyfél bevallása szerint ez a "jelerősítő" képes arra, hogy akár kilométerekre sétálva tőle, a telefonjával tud netezni rajta. Mi azért ez nem nagyon hisszük el.

Az ügyfél által kiválasztott FI8918W IP kamerán található WiFi antenna nyeresége sem haladja meg a TP-Link képességeit, tehát az ő vele áthidalható távolság is kb. 50-60 métere között lehet maximum. Persze szabad rálátás mellett. Tehát semmivel sem tudja messzebbre elvinni az őt kiszolgáló routertől vagy access point-tól, mint a saját hatótávolsága.

Ennek ellenére az ügyfél fogja a kamerát, elviszi a TP-Link routerre kötött access pointtól kb. 200-300 méterre, majd valami véletlen folytán még tud is a kamerával kommunikálni ekkora távolságból ezért hirtelen felindulásból rendel egy másik kamerát is, majd felrakja az előző helyére két héttel később és ahogy azt az átlagember várná, az már sajnos nem képes kommunikálni a hálózatával. De miért? Hiszen az előző még működött ott.

Ahhoz, hogy a WiFi-vel áthidalhassunk bármekkora távolságot nem árt tisztában lenni, vele, hogy a Wifi hatótávolsága képlékeny. Ami tegnap még ment, holnap már nem biztos, hogy ismét működni fog rajta. A gyakorlatban a WiFi hatótávolságát a magas rezgésszámú hullámok használata miatt befolyásolja a levegő páratartalma, a porszemcsék mennyisége, a két végpont között lévő tereptárgyak és a fennálló elektromágneses zavarok is. A tegnap még működő WiFi-nket zavarhatja a szomszéd automatán ugró csatornaváltása is, de akár a bekapcsolt mikrohullámú sütő is okozhat érdekes jelenségeket. Tehát a nem normális használatból eredő esetlegesen tapasztalt pozitív élmények nem jelentik a mindenkor és mindentől elvárható optimális működést. Más a kamera felfüggesztése, néhány milliméterrel odébb lóg ki az antenna, a szomszéd új routert vett, esetleg ugrott nála a csatornakiszttás, kinőtt az udvaron lévő fán 10 új levél, ahonnan máshogy verődik vissza a szórt hullám, de a környezet semmiképpen sem azonos.

Ahhoz, hogy két végpontot stabilan össze tudjunk kötni WiFi-vel, mind a két végponton biztosítanunk kell elegendő térerőt és jeltisztaságot egymás számára. Tipikus hiba szokott lenni, mint ahogy jelen példánál is, hogy vesz az ügyfél egyetlen erősebb antennát vagy antennával rendelkező access point-ot és elvárja, hogy a másik oldalon lévő, kisebb teljesítményű eszközök is működjenek rajta. Olyan ez, mintha a egy 2 km-re lévő diszkó zenéjét hallgatnánk, azaz pl. a mobiltelefonunk ritka jó térerőt jelez az antennánk irányából akár 2 km távolságból is, de mi már hiába kiabálunk a szórakozóknak, hogy túl hangos a zene, természetesen nem hallhatnak bennünket. Ahogy a mobiltelefonunkat sem hallja a saját Access Point-unk ekkora távolságból. Esetleg kis szerencsével néha mégis. De ez a nem normális, legalábbis nem elvárható működés kategóriája.

Ha több száz métert vagy akár kilométereket szeretnénk áthidalni, mindkét végpontra telepítenünk kell egy-egy elengedően erős antennával rendelkező access point-ot. Ezek alkotják a WiFi hálózat gerincét. Mindkét végére rakhatunk vezetékkel eszközöket, így újabb access point-okat, switch-eket, kamerákat. De sose felejtsük szem elől, hogy ha a WiFi access pointra az van rá írva, hogy 300mbit/sec a sebessége, a valóságban az sosem annyi. Konkrétan le kell mérni pl. 2 db 4-4 gbájtos fájl átmozgatásával, hogy stabil-e a hálózat és ha igen, mekkor az adatátviteli sebesség. Pl. mi magunk 300-as hálózatok esetén gyakran csak 60-80mbit/s-ot tapasztalunk maximum.

Tehát ha a valós átviteli sebességünk csak 16Mbit/sec, ne akarjunk darabonként 6 mbit/sec sávszélesség igényű kamerából 8 darabot rákötni rögtön. Engedjük szárnyalni néha a józan paraszti észt és ne csak a hibát keressük másokban, mert ha utóbbit tapasztaljuk, azaz, hogy a hülyeséget akarják a torkunkon lenyomni közben a fogyasztóvédelemmel fenyegetőzve kamera cserét kiharcolni, igenis kioktató lesz a stílusunk.