GARETT Okosóra - GRC MAXX arany acél

IP kamerák esetében az éjjellátás mindig kényes téma. A gyártók szeretik a legnagyobb távolságot megjelölni kameráiknál, mert ezzel vonzóbbnak, eladhatóbbnak tűnik a kamera a leendő tulajdonosa számára. Mi viszont jellemzően nem ezeket az értékeket tüntetjük fel paramétereink között, hanem inkább a saját magunk által tapasztalatakat. A saját adataink között szereplő értékek inkább állnak közelebb a valósághoz, mint a kicsit torzított gyártói értékek. S hogy mi okozza a különbséget?

Az éjjellátást rengeteg dolog befolyásolja. Elsősorban az a legfontosabb, hogy egy kamera milyen érzékelővel van szerelve, hiszen a szenzor a kamera szemének egyik fele. A másik legfontosabb tényező a lencse minősége. Vannak alacsonyabb kölségvetésű kamerák, amelyek lencséje olcsóbb, gyengébb anyagokból van felépítve. Pl. a műanyagból csiszolt lencsék fényáteresztő képessége korántsem olyan jó, mint a csiszolt üveg lencséké. Azok viszont drágábbak. Néha ez okozza a legnagyobb eltérést két azonos felbontású és hasonló paraméterű kamera ára és képminősége között. Nem ritka, hogy egy-egy kamerára rakható lencse többszörösébe kerül, mint maga a kamera. De túl mindezen nem csak a kamera képessége határozza meg, hogy meddig lát a kamera sötétben.

Képzeljünk el erős elemlámpát, amivel a sötétben világítunk. A zseblámpák túlnyomó többsége pontba világít, azaz nem az egész látóterünket világítja meg, hanem a tér csak egy adott pontját. Ott jól láthatunk vele, de más területek sötétek maradnak mellette. Ha ugyanennek a lámpának a fényét nem pontba, hanem előttünk minden irányba szétszórjuk, rögtön világosabb lesz körülöttünk minden, de a zseblámpa fénye nem fog ugyanolyan távolságba elvilágítani, mintha csak pontba világítottunk vele, ezért bár nagyobb területen látunk vele, de nem akkora távolságba, mintha egyetlen pontba továbbítanánk az összes fényt. Tehát IP kamera esetében fontos az is, hogy milyen szórási szöggel rendelkezik az infra megvilágítás és annak mekkora a fényereje. De van még más egyéb tényező is.

Ha az elemlámpával kiállunk a hortobágyi pusztába és egy 5 km-re lévő magas fát világítunk meg vele, természetesen nem fogjuk tudni kivilágítani azt és nem is fogjuk látni azért, mert a fény nagy része elveszik a sötétben és ha van is visszaverődő fény, az nagyon kevés ahhoz, hogy láthassuk a fát. Ha viszont az elemlámpával egy udvarban világítunk, ahol szomszéd épületfal, tuják, kerítések és egyéb tereptárgyak tarkítják a területet, máris más a helyzet. A kis távolság miatt szépen láthatjuk őket, mert a fény elegendő mennyiségben verődik vissza róluk és ez a fontos! Ha egy gyártó azt írja az IP kamerára, hogy 30 méterig lát a sötétben, az csak akkor igaz, hogy a körülmények optimálisak a számára. Ha a hortobágyi pusztában próbáljuk üzemeltetni, ahol nagy távolságokig sincs semmilyen tereptárgy, amiről a fénye visszaverődne, a kamera talán 10-15 méterig sem fog látni a sötétben. Ha bevisszük egy átlagos udvari környezetbe, vígan láthat akár 30 méteren túl is. Ha utcafrontra helyezzük, ahol van köztéri megvilágítás, akkor bár apró lesz, de 100 méterre elhaladó autót is megfigyelhetünk vele.